Balassagyarmat város

Adatok

Régió: Észak-Magyarország
Megye: Nógrád megye
Kistérség: Balassagyarmati kistérség
Lakosság: 17 fő
Terület: 29.03 km²
Népsűrűség: 0,59 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 35

Fekvése

Az Ipoly folyó bal partján, a Nógrádi-medencében fekszik. Az egykoron a városhoz tartozó jobbparti rész ma a Szlovákiához tartozó Tótgyarmat (Slovenské Ďarmoty).

Megközelíthetősége

Vonattal a MÁV 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc és a 75-ös számú (Vác – Diósjenő – Drégelypalánk – Balassagyarmat) vonalain közelíthető meg. A vasútállomás az előbbin Szügy és Őrhalom között, az utóbbin Ipolyszög után található. A 75-ös számú vonal a Börzsöny lábánál, és az Ipoly mellett vezet, hazánk egyik legszebb vasútvonala.

Története

A Gyarmat törzs telephelye volt a honfoglalás után. Első írásos említése 1244-ből való.
Vára a tatárjárás után létesült őrhelyből fejlődött ki.
A középkorban a Balassa család birtokában volt, helyneve a XV. századtól ezt az időszakot tükrözi.
Mezővárosi jogot 1437-ben kapott.
A törökök 1552-ben elfoglalták a várat. A hódoltsági harcok során a környék elnéptelenedett.
A lakosság visszatelepítése csak a XVII. század második felében kezdődött meg. Az ekkor épült várfal maradványa a Bástya utcában látható.
1790-től Nógrád megye székhelye.
Ma is működő büntetés-végrehajtási intézete (Balassagyarmati Fegyház és Börtön) 1845-ben épült.
Trianon óta határváros.
1919-ben (január 29-én) kivívta a Civitas Fortissima (Legbátrabb Város) kitüntető elnevezést, amikor a megszálló cseh helyőrséget bátor önkéntesekből álló fegyveresek (vasutasok, katonák, börtönőrök, ipari munkások) visszaszorították az Ipoly túlpartjára.
1950 óta Salgótarján a megyeszékhely, ennek ellenére a Megyei Bíróság a városban található.

A Vármegyeházán Madách Imre aljegyzőként dolgozott 1842 és 1848 között, majd Mikszáth Kálmán is itt volt hivatalnok 1871 és 1873 között.

Balassagyarmaton született

Bérczy Károly (1821–1867) író
Jobbágy Károly (1921–1998) költő, műfordító
Ligeti Lajos (1902–1987) orientalista, akadémikus
Markó Iván (1947–) koreográfus, táncművész
Nagy Iván (1824–1898) genealógus, heraldikus, történész
Rózsavölgyi Márk (1789–1848) zeneszerző
Szatmári Orsolya (1975–) énekesnő
Tokay Ilona (1907–1988) festőművész
Zórád Ernő (1911–2004) képregényrajzoló, festő, grafikus

Látnivalók

Balassagyarmat vázlatos térképe Az egykori Vármegyeháza és a Balassagyarmati Fegyház és Börtön

Palóc Múzeum és Palóc Ház (néprajzi gyűjtemény)
Csillagház (klasszicista, helytörténeti gyűjtemény)
Egykori vármegyeháza (klasszicista, Kasselik Ferenc tervei alapján épült 1832–1835 között)
Mikszáth Kálmán lakóháza
Római katolikus „Szentháromság”-templom (barokk, 1740–1746 között épült)
Balassagyarmati evangélikus templom (barokk, 1785–1786 között, tornya 1793–1794 között épült)
Egykori Balassa Szálloda (klasszicista, Petőfi Sándor kétszer is megszállt itt)

Testvérvárosok

Dés, Románia
Heimenkirch, Németország
Ostrołęka, Lengyelország
Lamezia Terme, Olaszország
Tótgyarmat, Szlovákia (partnertelepülés)

Lásd még

Balassagyarmat helyi közlekedése

Következő községek

További községek